DRS - A kiterjesztett gyártói felelősségel kapcsolatos általános kérdések

Év elején alakítottak ki egy új rendszert az újrahasznosítható italcsomagolások visszagyűjtésére , és hogy a fogyasztó a visszaváltási díjas termék megvásárlásakor visszaváltási díjat fizessen, melyet a csomagolás automatával történő visszaváltásakor visszakap, ezzel ösztönözve az embereket a csomagolások újrahasznosítására, csökkentve a hulladéklerakókba kerülő mennyiséget, végső soron tehát a környezetszennyezést. A rendszer a Deposit Return System nevet kapta, röviden DRS.

A belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási rendszerbe tartozó termékek körét a 450/2023. (X. 4.) kormányrendelet határozza meg.

A szabályozás konkrét célja, hogy Magyarország elérje a 90%-os visszaváltási arányt a PET palackok, ALU dobozok és üveg italcsomagolások területén.

A DRS rendszer 2024. január elsejétől hatályos, azonban a jogszabály hagyott az érintetteknek egy féléves átmeneti időszakot a DRS rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek elvégzésére, így 2024. július elseje a végső határidő, amelytől számítva nem hozhatóak forgalomba azok a DRS-kötelezett termékek, amelyek nem felelnek meg a jogszabály által támasztott kötelezettségeknek.

1. Gyártók: A DRS rendszer hatálya alá tartozó termékek előállítói, és/vagy azok első magyarországi forgalomba hozói.
2. Értékesítő, forgalmazó: Az a gazdálkodó szervezet, amely a terméket a viszonteladó, vagy a fogyasztó részére értékesíti, és amely kötelezően vagy önkéntes alapon fogadja vissza a hulladékot, így közreműködik a visszaváltási díj visszatérítésben.
3. Fogyasztó: Az, aki a DRS hatálya alá tartozó termékeket fogyasztási céllal, tehát továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja, vásárláskor a visszaváltási díjat megfizeti és fogyasztás után a jelöléssel ellátott csomagolást sérülésmentesen visszaváltási díj ellenében egy általa kiválasztott RePont-on visszaváltja.
4. MOHU Zrt.: A visszaváltási rendszer működtetője, a DRS rendszert üzemeltető koncessziós társaság. Működteti a rendszert és irányítja a pénzügyi folyamatokat, biztosítja a visszaváltó berendezéseket. Felelős a hulladékok gyűjtéséért és kezeléséért.
5. az állam oldaláról eljáró hatóság(ok)

A gyártó az, aki elkészíti vagy előállítja a terméket. Ha a termék nem Magyarország területén kerül előállításra, akkor az, aki Magyarországon elsőként hozza forgalomba saját gazdasági tevékenységei keretében. Aki az adott termék bevezetéséért és a kapcsolódó jogszabályi előírások és kötelezettségek betartásáért felelős a magyar piacon.

A belföldön forgalomba hozott kötelezően visszaváltási díjas italtermékek, minden üveg-, fém- és műanyag alapanyagú, palack és doboz formájú italtermék fogyasztói csomagolása, amelyek 1 deciliter és 3 liter közötti űrtartalmúak.

A kormányrendelet hatálya nem terjed ki - a tej és tejalapú italtermékekre, - azon gyártókra, akik csekély mennyiségű kibocsátóknak számítanak, - azokra a speciális formájú és méretű csomagolásokra, amelyeket a MOHU a regisztráció során a visszaváltó-automatával vissza nem váltható kategóriába sorol – bár ezek a csomagolások továbbra is az EPR rendelet hatálya alá tartoznak, - azon termékekre, amelyek a DRS rendelet 6. § (6) bekezdésében foglaltaknak együttesen megfelelnek.

Az a gyártó, aki az általa forgalomba hozott, DRS hatálya alá tartozó italtermékeinek száma a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg az 5000 darabot.

Fontos: A csekély mennyiségű kibocsátó csak a DRS rendszer szabályai alól mentesül, az EPR hatálya alól nem!

Az 5000 darab a tárgyévet megelőző évben összesen, 1 decilitertől 3 literig terjedő űrtartalmú, üveg vagy műanyag (PET) palackba, esetleg fém (alumínium) dobozba töltött és forgalomba hozott italtermékre értendő, azaz a megadott küszöbszámba a forgalmazó valamennyi ilyen italterméke beletartozik. Például, ha az Ön vállalkozásának összes DRS-kötelezett terméke közül, csak egy visszaváltható automatában, és ennek a forgalmazása évi 5000 db alatt van, attól még ez a termék nem mentesül a DRS rendelet hatálya alól abban az esetben, ha a többi forgalmazott termék is a DRS hatálya alá tartozik. A „csekély mennyiség” küszöbértékéhez minden esetben az összes forgalmazott termék mennyiségét kell alapul venni.

Minden olyan italcsomagolás, amelyek az automaták által nem kezelhetőek, méretük, formájuk vagy anyaguk miatt, bevonatos palackok, címkék. A MOHU honlapján a segédanyagok között megtalálható az automaták által kezelhető méretek leírása, ami segíti a rendhagyó csomagolások beazonosítását. Ezen felül a MOHU saját hatáskörben dönti el, hogy a beküldött csomagolás rendhagyó speciális csomagolásnak minősül-e.

Nem. A kormányrendeletben meghatározott italcsomagolások között csak a PET palack, üveg, valamint alumínium doboz tartozik a DRS rendelet hatálya alá.

A konkrét terméktől függ. Ilyen italtermék például a verjus is, amely egy speciális szőlőlé, ami adott esetben ecetként is használható. Ilyenkor azt szükséges eldönteni, hogy az ecethez vagy a citromléhez áll közelebb, mert nem minősül italterméknek az, amit nem ivás útján fogyasztanak el.

A koncentrátumok olyan termékek, melyek hígítást igényelnek a felhasználás előtt. Két fő csoportjuk van: az italtermék-koncentrátumok, például citromlé, szörpök, zöldség- és gyümölcssűrítmények; és a nem-italtermék koncentrátumok, például ecet, halszósz. „Az italtermékeket folyékony formában értékesítik és fogyasztják, és azok ivás útján fogyaszthatók”, mondja az Európai Bizottság 2021/C 216/01 számú közleményének 4.5.1. pontja. Ezért az italtermék-koncentrátumok a DRS hatálya alá esnek, míg az ételek ízesítésére szolgáló, nem-italtermék koncentrátumok nem.

A kakaós italok, tejeskávék, jegeskávék, valamint egyéb, a 22. árucsoportba - italok, szesz és ecet - tartozó tejtartalmú italtermékek, amennyiben PET palackba, alumínium dobozba, valamint üvegbe kerülnek csomagolásra, a DRS rendelet hatálya alá tartoznak. A termékek körét a 1308/2013/EK rendelet I. melléklet XVI. része sorolja fel.

Nem. A jogalkotó kivette ezen termékeket a DRS hatálya alól, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 674/2023 (XII.29.) rendelettel.

Mert a tej csomagolása általában műanyag vagy karton anyagból készül, amelyek nem minden esetben hasznosíthatóak újra. A DRS hatálya alá tartozó visszagyűjtésre kerülő csomagolások tiszta anyagok, és könnyebb az újrahasznosításuk.

2024. július 1. után kizárólag az EPR hatálya alá eső forgalomba hozatalok: • A csekély mennyiségű kibocsátó valamennyi kötelezettséget keletkeztető termékei, • A „vásárlás helyén megtöltésre kerülő termékek”, pl. termelői borkimérésben megtöltött palackok, • Helyi kóstolás, kóstoltatás során keletkező italcsomagolások, melyek csomagolása nem kerül átadásra a fogyasztónak, • Azok az italtermékek, amelyek speciális alakú, rendhagyó csomagolásban kerülnek forgalomba (Figyelem: Regisztrációs kötelezettség ezeknél a termékeknél is fennáll, 1 db mintával és a letölthető nyilatkozat megküldésével, tekintettel arra, hogy minden esetben a MOHU hatásköre eldönteni, hogy rendhagyó csomagolásnak minősül-e az adott italcsomagolás, • Azok az italcsomagolások, amelyek a DRS kormányrendelet 6.§-ában foglalt feltételeknek együttesen megfelelnek.

Minden olyan termék, amely nem tartozik bele a 450/2023 (X.4.) kormányrendeletben felsorolt kivételek közé, illetve minden olyan italcsomagolás, amely 2024-ben kapott forgalomba hozatali azonosítót, és 2024. július 1. után kerül forgalomba.

Nem. A külföldön forgalomba hozott termékekre nem terjed ki a DRS hatálya. Ezen termékek után nem keletkezik sem adatszolgáltatási, sem pedig díjfizetési kötelezettség – azonban az EPR rendeletben foglalt nyilvántartási kötelezettség továbbra is fennáll!

Ha a termelő csak helyben fogyasztásra értékesíti italtermékét, akkor nem vonatkoznak rá a DRS kötelezettségek. De ha elvitelre történik az értékesítés, és az nem a vevő által hozott palackban kerül elszállításra az italtermék, valamint a termelő a DRS rendelet értelmében nem minősül csekély mennyiségi kibocsátónak, vagy a termék semmilyen más, fentebb felsorolt kivételt nem képvisel, akkor a forgalomba hozatalra vonatkoznak a DRS rendelet előírásai.

Igen, hiszen az első forgalomba hozatal megtörténik, attól függetlenül, hogy a vásárló végfelhasználó, vagy továbbértékesítő. Amennyiben a DRS hatálya alá tartozó csomagolásba történik az italtermékek értékesítése, akkor azt a DRS rendszeren belül kell forgalomba hozni.

Abban az esetben, ha nem késztermék kerül kiszámlázásra, hanem kizárólag szolgáltatás teljesítés, és tulajdonjog átruházás sem történik, akkor a bérgyártató lesz a DRS kötelezett. Azonban, ha termék tulajdonjogának átruházása is megtörténik, a bérgyártó részéről a bérgyártató felé, akkor megvalósul az első forgalomba hozatal, és így a bérgyártó lesz a kötelezett.

A jogszabály fél év átfutási időt biztosított a nyilvántartásba vételre, címkék cseréjére, illetve a megfelelő jelölésekkel történő ellátásukra, valamint az új rendszer szerinti forgalomba hozatalra. 2024. június 30-ig kerülhettek forgalomba azon italtermékek, amelyek a 450/2023 (X. 4.) Kormányrendelet alapján kötelezően visszaváltási díjas termékeknek minősülnek, de nem történt meg a kötelező regisztrációjuk – a borászati termékek kivételével.

Ha a címkén lévő vonalkód, a DRS rendszer bevezetését megelőzően használatban volt, abban az esetben nem lehet őket felhasználni. Feltétel, hogy a címkén elhelyezésre kerüljön a visszaváltási jelölés, mert a türelmi idő lejártát követően, különben nem lehet forgalomba hozni a terméket.

Igen. A jogszabály lehetőséget biztosít a címkék utólagos módosítására. A forgalomba hozónak/gyártónak gondoskodnia kell a vonalkód és a címkén vagy terméken elhelyezendő jelölés jól látható helyen, tartósan megmaradó és jól olvasható feltüntetéséről. Fontos, hogy a felülcímkézett italcsomagolások esetében is szükséges a regisztráció és a mintatermék megküldése auditálás céljából.